Magyarország többet érdemel (drámai kísérlet)
NOL
„Talán sablonkérdés, de szerinted mi az oka annak, hogy társadalmunk egyre agyatlanabb, és a globalizáció csak nőttön nő?”
(Újságírói kérdés egy metálzenészhez)
Telt-múlt az idő. Kisvártatva közeledett alkotmányunk ünnepe. Összeült tehát a nemzeti közép kormánya pragmatikusan, hogy megtárgyalja, miképpen volna ideológiamentesen megünnepelhető a fasiszta-klerikáris diktatúra által durván kisajátított Szent István nap augusztus 20-án.
– Jó napot kívánok! – hazudta Kovács László, alighogy belépett.
Medgyessy Péter visszaköszönt volna, de nem talált szavakat.
– Kuncze, Magyar hol vannak? – hazudott türelmetlenül Kovács.
– A vécében szívnak egy homoszexuális négerrel! – felelt valaki a tömegből.
Medgyessy Péter épp bele akart kezdeni az első napirendi pont („Az augusztus 20-i ünnepségek méltóképpeni megünneplése a fasiszta-klerikális rezsim bukása után, a nemzeti egység jegyében, ohne lövészárok oder egyéb kubikos merényletek”) ismertetésébe, de mielőtt megtalálta volna az elgurult szavakat, többen közbevágtak:
– Intézzünk támadást a sajtószabadság ellen! – javasolta Baja Ferenc Lamperth Mónikának, aki erre csak húzta a száját:
– Véleményem szerint sokkal inkább sürgős feladat a rendőrállam kiépítésének azonnali megkezdése. Akcióprogram keretén belül. Nyílt diktatúrát nyilván nem vezethetünk be, hiszen azt kenyéradó gazdáink, akiknek ki akarjuk árusítani az országot, nem néznék jó szemmel, de alaposan megfélemlíthetnénk a polgárokat, megtörhetnénk a civil társadalom gerincét, üldözötté tehetnénk a magyarokat saját hazájukban, állami kegyelemkosztra ácsingózó akaratlan-tehetetlen prolimasszává silányíthatnánk végre az egész országot! Vagy fogyasztókká! Istenem, milyen szép ünnep lenne!
– Vízágyú lesz vagy rögtön lövetünk? – kérdezte Kovács László, de már megint hazudott.
Medgyessy mondani akart valamit, de mire megtalálta volna a hatásos kezdést, meghozták a kávét a lopott ezüstkanalakkal.
Gál J. Zoltán kormányszóvivő (a baloldali Wermer) ragadta magához a szót:
– Nyilvánvaló, hogy a prolik prehumán ösztöneire kellene építenünk, mint a választásokon. Kérjünk föl egy izraeli céget!
– Egyetértek – hazudta rá Kovács László.
– Rendezzünk nemzetközi fodrászversenyt! – kiáltott föl Jánosi Gyurka (közben csinált egy kézenátfordulást), Toller László és Baja Ferenc együtt.
– Hülyeség – hazudott Kovács.
– Írjunk ki közbeszerzést, az olyan jópofa dolog – javasolta dr. Csillag István cinikus mosollyal.
– Újítsuk föl az István a királyt, és nevezzük ki Huszti Pétert Szent Istvánnak, aztán a közvélemény nyomására hátráljunk meg, hogy minél demokratikusabbnak tűnjünk! – kiáltott közbe Görgey Gábor, és csöndben meghasonlott.
– Az a lényeg, hogy tudjunk lopni egy csomó pénzt – harsogták többen.
Medgyessy Péter itt fölpattant, és hosszan kereste a szavakat, de mivel nem találta, inkább leült.
– Először is kellene egy szép jelmondat, amely pozitív üzenetet hordozna mindenki számára, amely képes volna megjeleníteni a nemzeti közép kormányának szellemiségét a legszélesebb néprétegek irányába felé – érvelt Gál J. Zoltán kormányszóvivő (a baloldali Wermer).
– Írjunk ki közbeszerzést, az olyan jópofa dolog – javasolta Csillag István cinikus mosollyal.
Medgyessy szólásra emelkedett volna, de mire megtalálta jegyzetei között a témába vágót, már elkésett.
– Pályáztattunk, zárt körben. A következő pályaművek érkeztek, sorolom – intette le a gazdasági minisztert Gál J. Zoltán kormányszóvivő (a baloldali Wermer), és legott felsorolta a lehetséges jelmondatokat:
„A frankót mondom, nem a gizdát: ünnepeld az első Pistát!”
– Áh, fúj! Magyarkodó, klerikális duma! – csúsztatott hangosan Kovács László.
„Társak, társnők, ‘gusztus húsz, ‘kotmányunk ünnepe. Tervünk, mint hósipkás csúcs.”
– Gyönge! – tiltakozott határozottan Jánosi Gyurka, és rágyúrt bicepszre kíméletlenül.
„Ahol madár kapirgál, ott áll majd a szentendrei papírgyár!”
– Szar!
„Nagy királyság a tűz’játék, vazze, Ferikém, dobok egy hátast mindjárt, nálad van a sörnyitó?”
– Jézus Mária! – kiáltott fel Medgyessy Péter, amin maga is meglepődött, de nem tudta folytatni, mert a vita hevében elsodródott a vita.
„Öröm, ünnep, földön, égen, együtt a családdal, együtt a nemzettel, de ne felejtse otthon kutyáját, aranyhalát és brigádnaplóját se!”
– Ez jó lesz, csak kicsit hosszú, vágjuk el valahol – hazudott Kovács.
– A jelmondattal akkor megvolnánk. A fasiszta-klerikális nyomulás után itt az ideje, hogy valami igazán haladót és előremutatót mutassunk előre – mondta Jánosi Gyurka, miközben lenyomott hetven fekvőtámaszt. – Mi lenne, ha Komáromi Pisti neve napja alkalmából a Hősök terén elénekelné a „Fásy-mulató az ATV-n, Fásy-mulató a hétvégén” kezdetű slágert? Azt zabálnák a népek, meg a vattacukros pacalt! Kihozzuk félmilliárdból simán.
Gál (a baloldali Wermer): – Mondol valamit, Gyurka. De ez így túl provinciális. Kellene valami globalistábbabb, valami igazi kultúrszenny, dekadens szemét, hogy letargiába taszítsuk vele a magyarságot.
– Mi lenne, mondjuk, ha idehoznánk Elvis Presley-t, aki egykor Coca Cola-mámorba züllesztette a nyugati fiatalságot? – kérdezte félve Szili Katalin.
– Elvis meghalt – szólt szomorúan az időközben megérkezett Magyar Bálint, és hitelkártyájával kokaincsíkot húzott a félmilliós márványasztalon.
– Írjunk ki közbeszerzést, az olyan jópofa dolog – javasolta Csillag István cinikus mosollyal.
– Akkor hívjuk meg a Beatlest, mint 1996-ban!
– A Beatles is meghalt – morogta Kuncze, és fölnézett a Meleg iskolásfiúk vakációja című pornómagazinból.
– Akkor marad Elton John – zárta le a vitát Gál, a baloldali Wermer. – Nála hitelesebben senki sem képviselheti a nemzeti közepet!
– Ah, Elton John csak temetéseken szeret énekelni! – szólt közbe Jánosi Gyurka, és bemutatott egy Magyar-vándort a mahagóni karosszéken.
– Elton is a bad looser – hazudott szembe mindenkit Kovács László.
– Na jó, hát legföljebb nem jön el. Akkor mi van? Légiparádé, tűzijáték úgy is lesz, meg néhány Bródy-Koncz-Republic, és még örül is mindenki, hogy nem fizettünk egy valag pénzt ennek az Eltonnak.
Medgyessy Péter időközben kiérlelte álláspontját, de addigra kiürült a terem, csak Jánosi Gyurka léptei hallatszottak, ahogy 9,8 alatt futotta a százat a vörös futószőnyegen.