Ahamkar bednyuz, de legalább nyuz

Tisztelt Olvasóközönség!

Azon a bizonyos forró nyári éjszakán az alagsori lakás konyhájában, az elfogyasztott boritaltól elbódultan nagy fába vágtam(tuk) a fejszémet(nket).
Pár perc alatt megfogalmazódott bennünk a folytatásos sci-fi alapötlete. Milyen jó lesz nekünk, ha a sajnoson ilyen is lesz… Ebben nem tévedtünk, ezt sokan visszaigazolták. Amit viszont borgőzösen némileg figyelmen kívül hagytunk, az az, hogy meg is kell írni. Mivel az alapötlet megvolt, az első fejezet íratta magát. Igen ám, csakhogy sci-fi révén sok kitaláció kell legyen benne, mégpedig minél bonyolultabb, annál jobb. És ezzel meg is kezdtem a nehézségek sorát. Nem árt, ha logikai buktatóktól mentes a történet, a kitalációk nem mondanak ellent egymásnak. Ahhoz azonban, hogy izgalmas sci-fi legyen, nem árt izgalmas sci-fi eszközöket -sok technikát, történeti csavart, gyilokot, cselszövevényt, etc.- bevetni.

Szereztem notebook-ot, hogy este, otthon nyugalomban tudjak írni, de nem nagyon kerülök éjfél előtt haza, ha igen, akkor általában nem egyedül -nem, nem nővel sajnos, pedig már szívesen lecserélném a negyedkegyelműeket egy darab leányra-, a srácok mindig megörvendeztetnek a társaságukkal. Az egyiknek nincs áram a lakásában, mert szétégtek a kínai nagy fallal egyidős vezetékek, a másik meg egyszerűen csak fél egyedül elaludni, mióta szakított.
Ennyi nyüszítés éppen elég. Jöhet a lényeg.

Száz szónak is egy a vége, sci-fit nem lehet folytatásokban megírni. El kellett kezdenem (és ez meg is történt) megírni a teljes sztorit, legalább nagy vonalakban. Ezzel logikai bukfenceket lehet kikerülni, illetve ha készen van, gyorsabban fognak jönni a folytatások is. Esetleg -bár nem kívánkozom tolkieni, vagy asimovi magasságokba- még stilisztikailag is csiszolódom közben. Bár puszta kedvtelésből írom a történetet, szemetet nem szeretnék alkotni. <- Ide írnit akartam írni, de az szóismétlés lett volna, ezért vetettem oda a fellengzős alkotni-t.
Ennyi. Köszönöm, hogy sokan hiányoljátok; most egy remek húzással ügyesen kiszúrtam a szemeteket. Kaptatok is meg nem is. Sajnos.
Viccen kívül pedig: kitartás. Ami késik, legalább nem múlik. Dolgozom, és ennek meg lesz a gyümölcse, ha 2032-ben, akkor 2032-ben. Lehet, addigra már igaz történet lesz, nem sci-fi :).