Lenni hívőnek kisegyházban / szektában – Jelige: „Ő nem olyan”

Vala a nő és vala a férfi. Mindketten fiatalok valának és egyébként nyár leend. Ültek egymás mellett a számítógép előtt, és beszélgettek. Eltelt 2 óra, amikor befejezték és a nő távozott. A férfi nem bírta ki, és megjegyzést tett a nő külcsínyére. A megjegyzés találó volt, mivel a nő maga szép volt, csinos és illatos. Sőt kedves is. Kicsi idő elteltével egy másik férfi az irodában ülök közül főhősünkhüz lépett és annyit mondott. „Hallottam ám, mit mondtál rá. De ő nem olyan.” Főhősünk kicsit nem tudta hirtelen miről van szó, de aztán rájött és csak ennyit mondott: „én sem vagyok olyan”. Történetünk itt véget ért.

A hozzáadott érték részemről itt következik. A lány, akiről a tanulságmentes mese szólt, Isten útmutatásai szerint élő, gyülekezetbe járó hívő ember. A fiú, aki szépségére megjegyzést tett, nem. A „nemolyan” fiú szintén hívő játékos.

A kérdés: milyen Istenbe hisznek ők? Egy kirekesztő, gyermekeit, a földi halandókat megkülönböztetve kezelő Mindenhatóban? Egy olyan Istenben, aki tilt és korlátoz? Akinek földi pásztorai számára nem a bárányok, mint inkább a bárányok által befizetett adomány vagy tized a fontos? Ilyen és még ezeket a részeket bővebben kifejtő kérdéseim tucatjai, százai vetődtek fel bennem a fenti diskurzus kapcsán. Ragozni felesleges, lássuk, miképpen jut el egy ilyen „nem olyan” a „nemolyanok” táborába…

Lenni hívőnek kisegyházban: 15-25 éves korig nagyon szabadon élés, mindent kipróbálás, mindenben benne levés: általános iskolában már rágyújtás után középiskolában első füvescigi fogyasztók között levés, gyakran berugás, szeszre-cigarettára zsebpénzt nem kapás, ezért boltból drága cuccokat, autókból rádiót lopás és pénzzé tevés, sokszor majdnem lebukás, aztán hajszállal mégsem, más könnyű, aztán nehezebb drogokat is kipróbálás, drogra rászokás, drogért mindent megtevés, fűvel-fával lefekvés(férfi és nő), lopás, drogfutárkodás, persze lebukás, majd futkosóra kerülés, ahol nagydarab anyagyilkosok csicskájává válás, 2 év után szabadulás, társadalomból kitaszítottan vegetálás, utcán vagy ismerősön keresztül Istenről, gyülekezetről hallás, egyszer elmenés, lendületes, karizmatikus, ügyes szónoklat meghallgatás, helyemet megtaláltam-érzés, megtérés.

Gyülekezeten keresztül munkához, új családhoz jutás, boldogságba lépés és az életen, kínjain keresztül vezetve levés. Ennek tudatosulása és lélekmellengető hatása személyiséget birtokba vevés. Csak Bibliát, gyülekezeti újságot és keresztény életvitelről szóló könyveket olvasás, gyülekezeti pulcsit és sapkát hordás, gondolatrenszer újraépülés, lelki szem félig lecsukódott állapotba kerülés, világra egyre kevésbé nyitottnak levés, bezárkózás, félhülyén elkényelmesedés, minden egyéb impulzus visszautasítása, régi, de szerető barátokat megtéríteni akarás, ezzel őket elüldözés, lényegében megtagadás. Istent szabályait szó szerint értés, Biblia sorait csak egyféleképpen értemezés, minden más értelmezésre, értékelésre szenteltvízbe áztatott ezüst fokhagymacsomaggal válaszolás. Így maradás és nejlonba fóliázva élés, amíg meg nem halás. Jó helyre kerülésben bizakodás, de az közel sem biztos, hogy sikerülés… (A lélekharang csiligelésében az „All you need is love” dallamát felismerés…)

“Lenni hívőnek kisegyházban / szektában – Jelige: „Ő nem olyan”” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kávés a csaj? 🙂 Sogornőnek levés. Elég kedveses, bár gyülekezetbe mostanság nem sűrűn járás, kissé tűz alábbhagyás, ilyen sajnos előfordulás. A fiú „nem olyan levés”, mert nem rég óta hívés, és ilyenkor nagyon felszabadultnak levés többnyire. Ebben előny is találás, meg furcsaság is előfordulás, de mindenképpen ártalmatlannak levés. Ami kereszténység illetés, idő kellés, míg felfedezés, hogy a csúcs nem egyenlő céllal levés. A csúcs: mikor Jézus átölelés. A cél ennél több levés, pusztán Isten imádás Istent nem izgatás, itt nem leállás. ha itt leállás, akkor keresztre nem menés, megdicsőülés hegyén jó fényesen, kellemesen és kényelmesen maradás, onnan ítélés élőket és holtakat. De főnök (régiesen mesternek levés) a hegyről lejövés, sok gyalázat vállalás. A fiú „nem olyan levés”-re is ez várás. Hit megkérdőjelezés, de kínok között Isten kegyelmével kiállás. Szeretet mélyülés. Emberek felé kinyílás. Mást valóban meglátás és nagyon nagy szeretettel szeretés. Sokkal termszetesebbnek, emberek előtt hitelesnek levés. Mindez már rég nem gyülekezetről szólás, hanem életről szólás és arról a Jézusról, aki mindenki bizalmára méltónak levés. 🙂

    Válasz

Hozzászólás a(z) Dávid bejegyzéshez Válasz megszakítása