Én mindig szerettem a főkapitány urat. Szimpatikus volt már a kezdetektől. Hozta a formáját az első pillanatban, amikor a Város FőCsendőre lett. Nem szarakodott. Hiszen nem az a dolga. Aki rendőrnek áll, biztos nem arról híres, hogy a konszenzusos, tárgyalásos megoldásokat keresi az életben. Neki (mármint a rendőrnek) előírják, hogy mikor mit kell tennie pontosan. Ha pedig az utasításos alapon működő erőszakszervezetben valaki a legszigorúbb aspektussal fellépvén, a legkeményebb olvasatban végrehajtva a leírtakat, tevékenykedik, attól abból csak Vasprefektus lesz, de nem tömeggyilkos. A kritikus ünnepnapon történteket 20-30 év múlva már tanítani fogják. Addig nem is lesz senki, aki objektíven meg tudja majd ítélni, ki hol hibázott. Egy biztos: ha én kiküldöm a rendőreimet, hogy mindenkit basszanak szájba, aki harmadik oszlatási felszólítás után az útjukba akad, annak kötelessége kitartani a maga álláspontja és a mundér becsületének védelme mellett. A kérdésem tehát: Tényleg Gergényi-e a felelős?
Válaszlehetőségek:
A) Igen, maximálisan és csak elvi okokból nem mondott le, hiszen amíg ő úgy gondolja, hogy nem hibázott, miért gondolná úgy, hogy az utasításai alapján tevékenykedők hibáztak.
B) Nem teljesen, mivel ő máshol húzta meg fejben a határokat, mint ahogy aztán az a valóságban történt.
C) Inkább a rendőrséget, mint független rendvédelmi szervet marionettbábuként mozgató központi politikai hatalom a felelős a történtekért.
C, Gyurcsány Ferenc, mint mindenért, ami rossz 🙂