Amit senkinek sem szabad, azt senkinek sem lehet

Mitől lesz egyszer majd jó a magyar egészségügy és mitől lesz majd erős a szociális háló, lyukaktól mentesen? Amíg csak a zsebünkben turkálnak, addig nincs nagy perpatvar, csendben átmegy mindenhol az adóelemés, megnő mindennek az ára, most várjuk az első kevesebb fizetést és az első égig érő gázszámlát. Jön is mindkettő, tudom. Viszont mi a franc lesz a kórházakkal és a gyógyszerekkel?

Ez a Lajos egy mogorva figura. Simán lefossa, hogy orvos-beteg-önkormányzat mit gondol, mit érez. Egészen egyszerüen nem akarja, hogy üres ágyak legyenek bárhol szerte az országba, hanem hamár levont forintocskáinkból finanaszírozzák, legalább valaki melegítse a szivacsot. Aztán ahol mégis kihasználatlanság lép fel, ott mi lesz? Kikapcsolják a fűtést vagy kiveszik az épületből azt a szobát vagy szintet? Minek 5 honvéd kórház? Minek Mezőtúrra saját kórház? Minek a Schöpf-Mérei és benne az anyavédelmi központ? A kérdés az érintetteknek húsbavágó, nekem közömbös. Én most csak azt érzem, hogy ez a Lajos ez most akar valamit csinálni, ráadásul Feri mögé állt és nem akar még egyelőre kilépni.
Valahol bele kell vágni a gennyes-haldokló testbe, hogy ne fertőződjön, ne gyengüljön tovább. Most nem értem a sírás okát. Ugyanakkor nem akarom megnézni az ország teljes területén sem, hogy most hol fáj a szadeszes szike vágása. Mezőtúr neve ragadt meg. Jász-Nagykun és Mezőtúr is felmutatta a zöld tárcsát a piros-kék vonatnak, hogy robogjon rajta keresztül. Plusz még a polgimester is piros-kék. Hiszen igenis együtt viseljük el a kassza kiürítésének terheit, igaz elvtársak? DE. De csak addig, amíg nem rántják ki alólunk is a hokedlit. Akkor már nem játszik ez a közösen elvisszük a balhét…
Persze, mindenki próbálja meg érvényesíteni az érdekeit, akár jobb, akár bal, de a jogart már nem tudjuk kicsavarni azoknak a kezéből, akiknek koronástól, országalmástól, palástostól odaadtuk. Nekem most teccik, ahogy ez a Molnár Lajos a maga fasz stílusában nekiállt. Eddig senki nem merte. Ő igen. Elindulunk valamerre. Ha szar irányba, akkor jogos lesz a felháborodás és az ellenzéki kritika és a vesztesek kiabálása, de most hagyjuk tenni azt, aki tenni akar egy olyan területenn, amit eddig mindenki ekdugott, félretett, elsumákolt. Olyan úgy sem lesz soha, hogy mindenkinek jó. Főleg nem Magyarországon. Igen, lehet, hogy én vagy a családom cummantja a legnagyobbat, vagy bárki, aki hozzám közel áll. És összes is csomagolhatok, el is mehetek. De most nem én vagyok a kérdéses pont, hanem a hozzáállás. Ami az emberekben, a közvéleményben nem változik, nem változott. Most mindenkinek látványosan, ügyeskedésektől mentesen belenyúlnak a zsebébe és ezt rossz tudni. Én viszont most azt remélem, hogy Molnár Lajos mögül nem hátrálnak ki azok, akik kiválasztották és megbízták, hogy próbáljon meg kicsit lökni az egészségügyön. Mert ő szerintem leszarja a hangokat. Nagyon helyesen. Csinálni kell, mert nem lesz belőlünk énekes halott sem. És legalább az legyen, hamár rendes országban, rendes körülmények között élő rendes emberek nem leszünk mostanában. Aki meg pofázik, pofázhat, mert eddig senki nem tudott érdemben tenni semmit ezzel az egészségügyesdivel. Lajos, ne hagyd magad és ne hagyj minket se!