Balaton Open 2007

Idén is április utolsó hétvégéjére sikerült kerülnie az első balatoni partynak, ami egy szolíd 4napos hétvégét jelentett, ekként nem nagyon sikerült elaprózni a lazítást. Kerüljön elektronikus papírra az összes lényeges esemény. (Képek később.)

Április 28, Szombat

Kényelemes leutazást bonyolítottunk Recimobillal. Útközben a fejérvári mádárás teszkóban többnyire fröccsalapanyag és némi szilárd táplálék bevásárlása. FA a helyszínen elfogyasztott hurkával gyúrt, ugyanakkor Reci meg akart vásárolni egy megvásárolhatatlan bort, ami az egyetlen barrique-olt szesz volt az áruház választékában, viszont a vonalkÓd leolvasó nem ismertem fel, ezért nem is jöhetett velünk. Pénztárosnő ügyfélcentrikus válasza Reci megrökönyödött kérdésére(„Akkor ezt most nem tudom megvásárolni?!”): „Nem, mert nincs benne a gépben.” Ennyi. FASZKORBÁCS, FASZKORBÁCS!!!
Bosszúból megérkezéskor neki is álltunk sörözni, illetve fröccsözni. Mindenki befutott, elintéződtek a másnapi kerékpártúrához a bringákat, aztán alig 1 óra alatt összekaptuk magunkat és lementünk a partra enni és sörözni.
Az este fénypontja a Fűzfői-öböl hullámtörővel védett szakaszán történő horgászverseny volt, aminek csak győztesei voltak. A győztesek győztese az elmélyülten pecázó Reci, aki minden kategórában az aranyéremre méltó eredményt ért el a helyi zsűri(Áci) szerint. Jól befröccsöztünk közben, majd a hideg este közeledtélvel hazafáradtunk. A horgászok még 11-ig maradtak,majd egy sikló zsebkéssel történő kettémetszését követően megtértek a Davidovics rezidenciára. Az este hőse Gigu, aki barátnője meglepetése születésnapi bulijára távozott el fél 12-kor, de előtte leugrott pár órát lógatni. Zseni az ember. A lyányok és FA megfáradását követően Áci, Reci és T közreműködésével hajnal 3-ig pókereztünk.

Április 29, Vasárnap

A szokásosnak mondható egész délelőttös készülődés után a Katicában zajlott az ebédelés(azért délelőtt elfogyott némi sör, for sure, azaz for sör), majd délután 2-kor sikerült elindulnunk Balatonfüred irányába drótszamarakon. Fűzfőn fröccsözés, Káptalanfüreden kis uzsonna szakította meg a kerekezést, majd negyed hatra teljesítettük a 30 kilométert Balatonfüredig. Ott kettéváltunk, a csapat egyik fele (T, Meló és FA) vonatra szállt és Balatonkenesén keresztül hazautazott. Mi, a bátrak(Szilvi, Áci, Reci és én) átruccantunk Tihanyba, feltekertünk egy olyan lejtőn, hogy máig fáj, ha rágondolok. Ott egy pizzériában fitness tállal oszlattuk az éhségünket, majd megpróbáltuk elérni az esti vonatot visszafelé, ám ez nem sikerült. Mintegy 1 perccel lemaradtunk. Mint utóbb kiderült ez volt az utolsó eszköz, ami visszavitt volna minket kenesei bázisunkra. Szopó és faszkorbács! (Szerelmetes feleségem később felrótta nekem, hogy ez volt projekt menedzseri tevékenységem egyik legnagyobb elbaszása, mivel nem hagytam puffert az elindulásra és a visszafelé startkor felmerülő 3 pőerc mínusz később végzetesnek bizonyult.) Recinek eddigre már lejárt a szavatossága, így a pályaudvar egyik krimójában maradt megvárni, amíg visszaautózunk érte és a bringájáért. Hárman elindultunk vissza, de igen hamar ránkesteledett, így világítástól mentesen folytattuk utunkat, ám Kedvesem Alsóőrsnél a maradás mellett döntött a hideg ellenére egy szabadtéri korcsmában. Ácival teljesítettük a hátralévő 20 kilométert este fél 11-re, majd azonnal visszaindultunk, összeszedni a lemaradókat. Szilvia kalandként egy helyi alkoholista nacionalistával beszélte végig Magyarország történetét, míg Reci ugyanezen a nacionalista vonalon egy horvátországi magyar háborús veterán pártfogoltjaként italozta végig azt a kb 3 és fél órát, amíg Áci összeszedte.
Hajnalra az élmények elmesélése, teljes rekonstruálása és némi bor elfogyasztása maradt, szintén köbö hajnal 3-ig bezárólag.

Április 30, Hétfő

Békés négyesben a Katicában kezdtünk (előtte bérelt bringák leadása), utána átmentünk a Fregattba csocsózni és fröccsözni, majd ejtőzés, ebéd(du 3) és jegeskávézás után a strandon, pokrócon kezdtünk pókerezgetni. Ebbe egy egészen kevés sport is vegyült, ami versenyfutást jelentett, aminek a védjegye Áci lett a következő mondatával: „csak arra vigyázzunk, hogy el ne essen senki”, majd a célbaérés előtt jelentős méretüt zakózott. Sajnos. 🙂 A hőmérséklet kritikus szint alá csökkenését követően visszatértünk a házikóba, ahol beszélgetés közepette figyelgettük Áci harcát a sárkányokkal (PS2 – God of War), aztán a visszatérő Giguval kiegészülve a kártyaasztalnál ütöttünk el mintegy 4-5 órát hajnalig. Ennek egyik fénypontja Reci straight flush-se volt, valamint a szerencse forgandósága, aminek keretében Gigu először megnyerte, majd elvesztette a hétvégi Bp-Kenese-Bp-Kenese-Bp utazási költségeit.

Május 1, Kedd

Már csak a takarítás, a búcsúreggeli(Katica, ofkorz) és az elutazás maradt erre a napra. Ácit hagytuk lent zenét írni, miután még előző nap este megállapodott Recivel, mint új menedzserével. A nap vesztesége az autóponyva volt, amit a reggelizés időtartam alatt tulajdonítottak el ismeretlen tettesek a telek melletti szavanna magasságú fűből.

Összességében egy sokat sejtető és szép nyarat előrevetítőt nyitánya volt ez az idei tóparti szezonnak.

🙂 🙂 🙂 🙂 🙂 🙂 

“Balaton Open 2007” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. sajnos determinisztikus volt a borulásom a futóversenyen: a cipőm egy számmal nagyobb kábé. (lehet hogy a Kengyelfutó Gyalogkakukknak is, azért néz úgy ki amikor fut)

    Válasz
  2. Hat ez rendkivul impressziv volt, meg ugy is kurvara sajnalom, hogy nem voltam ott, hogy nekem surgos tropusi szigeti latogatast kellett helyette tennem 🙂

    Válasz
  3. Értem én, ázz’, hogy a trópusi szigetet annyiszor írod le, ahányszor csak bírod – nem mintha irigykednénk 🙂 -, de a tények szerint akkor velem voltál belgiumba.

    Válasz
  4. Baszki… amire nem gondoltunk, hogy lent voltak Balcsin a Dzsoniék is, akiket felhívhattunk volna és ne
    m kellett volna visszatekernetek… nekem mondjuk így is jó volt 🙂

    Válasz
  5. No, majd a Rici család is bepofátlankodik a puncikkal egy tóparti lightbrigád-szakosztály-szerű hétvégére. Persze, majd kiveszünk egy házat, hogy ne zavarja Luca kakiszagú pelenkája a társaság finnyás orrát;-) Lili már szobatiszta. Asszony még igen…én már nem;-)

    Válasz

Hozzászólás a(z) Áci bejegyzéshez Válasz megszakítása