Na cső, merőben más társasággal mentünk kirándulni a Rám-szakadékhoz: nővérem und családja und friends. Mindenki gyerekkel.
Elmondanám, hogy a kölkök elképesztően bírják a túrázást, ha nem a saját szememmel látom, nem hiszem el. Három pontos multiláda van a Rám-szakadéknál, abból az első két pontot még közösen kerestük meg, majd a harmadikat több gyermek és még több felnőtt fáradása miatt csak Gergő sógor, Atti unokaöcsém és én. Elég magasan volt amúgy, kb 600 méteren (mintegy 200 méter szintkülönbség onnantól, ahol a társaság nagyobb és puhányabb részétől elváltunk). Atti nagyon hősiesen állta az iramot, jutalom a kb. Prédikálószékkel mérhető kilátás a Dunakanyarra és a harmadik láda, amit szépen belogoltunk a Pudvásnyújtózkodók név alatt.
A képek továbbra is telefonnal készültek, iPhoto buheráción estek túl.