És most néhány kedvenc kép.
Az elsőt Jásznagykunfaszomkán fényképeztem, nem akartam annyira hinni a szememnek. Remek hely lehet belülről is, főleg ilyen névvel:
A következő Reci barátunk egyik kollégájának kitűnő karkötő-durvaságával:
És végül egy egészen kitűnő, hosszas elemzést érdemlő hirdetés. Brigi kapta lencsevégre (köszönjük!):
Reci hazatalált a fuksszal – csak a merdzsó meg a gádzsó hiányzik. Lényegében cigány az ember és ez minden újabb megtekintés után csak egyre erősödik bennem… És így már az is érthető, hogy a) miért nem szeret dolgozni b) miért olyan jó a hazárdjátékokban. 😀
Hogy a rák egye ki a beledet 🙂