Kicsit muszáj komolyabb vizekre evezni, mert az emberiség bölcsőjében olyan események történnek, amelyek messze túlmutatnak olyan régóta nyitott, de a nagyhatalmi viszonyok miatt megoldatlan kérdéseken, mint Kasmír sorsa, a volt Jugoszlávia területén történő események, a tibeti helyzet vagy a Észak-Korea, Kuba, Venezulea furcsa szerepvállalása a térképen és a történelemben. Ruanda és az ENSZ (és az USA) óriási rendteremtési kudarca után íme itt van nekünk Szudán és Omar Al-Basír autokrata, arab barát tevékenysége, ami éppen etnikai tisztogatást jelent az ország nyugati területén, Darfúrban. Körülötte a Csádban a franciák által támogatott Idriss Déby, egy másik nyugatbarát diktátor, valamint a jó öreg Kadhafi Líbiában, plusz délről a Közép-Afrikai Köztársaság, és a helyi viszonyok között normálisnak tűnő Bozizé (hozzá kell tenni, tábornok volt ő is).
Nem akarok mélyen belemenni a részletekbe, de lényegében Darfúrban nincs másról szó, mint arról, hogy az észak-darfúri nomád arabok, miután kiaknázták maguk alól a szavannát és jött a Szahara, ráköltöztek a Szavannán élő négerek nyakára, akik ennek nem nagyon örültek, de mivel az arabok eléggé harcias fajtája áll a másik oldalon és Miszter Omar Basir szintén arabus érzelmű, ezért szépen elkezdték kiirtani a négereket (bizonyos fúrokat) az ő támogatásával, genocídium jelleggel, nőmegerőszakolósos-terhesanyátölős-gyerekésöregkínozós-védteleneketlebombázós formában. Ez tartott hivatalosan 2003 elejétől 2004 végéig, meg persze tart gyakorlatilag ma is, plusz jól átterjed a környező országokba (főleg Csád és K.A.K.), mert oda menekült egy pár százezer darfúri, de a nomád arabok (akiknek fegyverekkel és lovakkal megerősített fajtáját dzsandzsavi néven tette ismertté a szudáni hatalom) nem haboztak határokon túl is fellépni minden nem szimpatikus elem ellen. Így mire az ENSZ túllépett a tárgyalási megoldáson és kevésbé finom eszközökkel elérte, hogy Szudánba békefenntartók érkezzenek, addigra 2007 év vége lett (csaknem kihalt néhány törzs) és elindult a hadművelet, persze úgy, hogy már Csádba és Közép-Afrikába is kerülnek katonák, mert ott a helyiektől ugyanúgy meg kell védeni a menekülteket, mint az őket üldözőktől. Nagyjából erről szól a darfúri helyzet, amire fel akartam hívni a figyelmet. Én az összes önmagát nyugatinak és fejlettnek nevező ország összes lakója nevében bocsánatot kérek a darfúriaktól, mert amióta láttam ‘Az utolsó skót király” című filmet, ami a volt ugandai diktátorról szólt, kb. el tudom képzelni mi folyhat ott, Nyugat-Szudánban.
Ugyanezt a figyelemfelhívást hajtják végre alapítványok, civil szervezetek, illetve a Mattafix nevű zenekar is a Living Darfur című számával.
[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=qQwCCm-H-sU[/youtube]