Nem tudom, emlékeztek-e még erre a tündéri és hátborzongató, norvégnak tűnő (valójában brit) keddi sorozatra a nyolcvanas évek második feléből.
Engem éveken át kísértett.
Legutóbb egy indiai étteremben jutott eszembe, ahol valami nagyon elmebeteg hegedűzene szólt (ugyanaz a pár ütem ismétlődött másfél órán át, de az amnéziás pincérnek ez nem tűnt fel). Vacsora után nekiálltam megkeresni a filmet a Google-n. Nem volt olyan egyszerű. Beírtam, hogy “Ingrid”, “Annemarie”, meg “dolls” meg “series”. Aztán meglett, és Youtube, és igen! Fent volt az egész! Végignéztem, és annak ellenére, hogy emlékeztem a végkifejletre, megint hatott.
Jól megmondta az egyik kommentelő:
“That fucked-up doll crying without any explanation… Scared the shit out of everyone born in the 70’s”.
Part 1:
[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=5Ncr4O8DI3g[/youtube]
Part 2:
[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=yAdfIOVW770&feature=related[/youtube]
Part 3:
[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=oWix082BBlw&feature=related[/youtube]
Part 4:
[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=SlKB30H-b9U&feature=related[/youtube]
Part 5:
[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=olvz8y9Ih5o&feature=related[/youtube]
(Fent az első 50 perces epizód darabjait linkeltem a hat epizódból. YouTube-on ott van az összes. Enjoy!)
Asszem, hogy emléxem rá, és még mindig kiráz a hideg tőle. Brrr ….
Hát persze hogy emléxem! Rommá paráztatott annó! Amúgy érdekes hogy én pont a végére emléxem, ja és természetesen a babákra! 🙂