Hasonlóan a 2007 március idusán bekövetkezett egynapos hétvégéhez ismét élménybe fojtottuk a szombat estét és a vasárnapot Micivel, Terkával, Szilvivel, Zorróval és FA-val. Szombaton Etyeken voltunk délután és este, ahol a fiatal borászokat tömörítő Junibor szervezet tartotta idei borkóstolóját, ahol minden borász kettő darab kiváló italával volt jelen. Délután öttől kezdődött a rendezvény, ahol a belép áráért korlátlan fogyasztást lehetett végrehajtani. Mindenki megtalálta a magának való kellemes borocskát, bár én (és Szilvi) a vörösborokig már nem nagyon jutottunk el, ellenben ittunk jó sok fehéret, amiből kiemelkedőnek minősítettünk:
Árvay Angelika Tokai Birsalmás Furmintját, Gál Péter Egri Fehér cuvée-jét, Wille-Baumkauff Stefán (Pendits Pincészet) Tokaji Furmintját, Hernyák Tamás Etyeki Zöld Veltelinijét, Konyári Dániel Sigillum Loliense-e 2007-ből fehér és vörös változatbabn, valamint ifjabb Kamocsay Ákos egy rizling válogatása és ifjabb Gál Tibor Rajnai Rizlingje 2008-ból igen-igen jó volt. Valamint volt lehetőség Gere Andrea első saját Kopár cuvée-jének a megkóstolására is. Szóval igen korán, talán ideje korán eláztunk és a Fittpaldi sofőrszolgálat segítségével sikerült hazajutni 11 óra körülre.
Majd eljövend a vasárnapi kellemes napsütés, így körtelefon után kihéveztünk Szentendrére, ahol az óriási vásári és egyéb mulatságok közepette a 2007-ben félbe-harmadába maradt templomok városa című multiláda teljesítését hajtottuk végre. Sikeresen. Az utolsó pont nagyon messze volt és nagyon meredeken, a Kada-csúcson fönt, ahonnan pazar kilátás nyílt a tájra. Ebbe beleértendő Szentendre, a teljes Szentendrei-sziget és még Vác is, sőt az összes vonatkozó település. Miután egy órába telt, hogy felmásszunk a hegyre, egy óra sétát követően (összességében mintegy 3,5 óra gyaloglás és 11 kilométer megtételét követően) megpihentünk az Aranysárkányban, ahol igen kellemes étkek (már-már kijelenthető: a megszokott jó minőségben) kerültek az asztalra: Terka Sárkány erőlevest, és angus-steak-et fogyasztott (medium), Szilvi salátatálat és bakonyi pulykapaprikást, Mici libamájpástétomot rózsasziromlekvárral, valamint úgyszint Angus-steaket(medium rare), míg én Reviczky Gábor-féle halászlevet, valamint székelykáposztát fogyasztott(am/unk). Minden jó volt, de a steak az telitalálat, ahogyan azt a fotókon láthatjátok.
Szóval ha lesz egynapos hétvége és Mici vagy én hívunk benneteket, ne gondolkozzatok. 🙂
Amit a Juniborról még érdemes megjegyezni, hogy nem (pusztán) fiatal borászokról van szó, hanem a nagy magyar borászok gyermekeiről, ekként a következő borász- vagy borászat-tulajdonos generációról, de ez a Geci bácsi által írt néhány vezetéknévből bizonyára kiderült. Sajnos a szintén Junibor tag Prácser Hajni (ki nékem Patakról osztálytársam, és atyja Prácser Miklós, a Gróf Degenfeld főborásza) betegségből kifolyólag nem bírt résztvenni, ahogy ifj. Figula jelenlétét is nélkülöznünk kellett. Viszont a többiek jelen voltak és igen kitűnő borkóstolót rittyentettek.
Állandó programnak bevésve augusztus utolsó hétvégéjére!
Az igazán fotogén srácokról az officiál fotós is csinált képet 🙂
http://www.vinoport.hu/?node=1772
Jaj beh szépek voltatok 🙂
Tettétek a szépet a szőke hölgynek
Pista a szétszolizott entellektüel a savakról értekezik
Az első albumból valamiért kimaradt a Geci bácsi és a cache típusú fotó, eztet most pótoltam. Utolsó előtti kép.