Első gyernekünket, Fülöp Gergely (akit Reci barátom szóban, míg Mici bácsi gondolatban Kisg**inek is nevezett a családjaink nőtagjainak őszinte megbotránkozására) immáron 11 napja a világon van. Már születése előtt is beszéltük Szilviámmal, hogy össze kellene szedni azokat a „mellékhatásokat”, amivel növekedése és megszületése járt. Ezzel is követve a sajnosos hagyományokat, kicsit másképpen közelítve életünk eme oly boldog és rendkívül meghatározó eseményéhez, illetve magához Fülihez.
Füli Albertnek indult, ám a baráti körünkben még mélyen élnek L. „Csipetkeszaggató” Albert emléke (az esetről sajnos a publikus felület, az internet nyilvánossága miatt nem áll módomban többet írni…), így a magyar vagy magyar származású NObel-díjas tudósok keresztnéve listáján más nevek felé kanyarodtunk… Mivel igazi felkapaszkodott sznob állatok vagyunk, ezek közül is nyilván kevésbé megszokott nevet szemeltünk ki. Így maradt rajta Fülin a Fülöp. Azért kiskaput hagyva a Gergely név is hivatalosan anyakönyvezésre került. 🙂
Az első páros hatás március-április időszakában lépett fel. A hányinger tünete általános (hála istennek nem lett belőle rókavadászat), viszont a háztartásunkban (és főleg Szilvinél) nem szokványos módszer volt a csillapítás fő eszköze: tejes kifli teavajjal és parizerrel(alias párizsi), amit még húsvéti salzburgi kirándulásunkra is vittünk magunkkal, mivel szükség volt rá, de kultúrnemzet nyilván ilyesmit nem eszik, így ott nem is kerestük boltban. 🙂 (Amikor Recinek ezt elmeséltük, nyilvánvalóan levontva a következtetést, hogy sajnos proletár lesz a gyerek.)
Salzburghoz kapcsolódik, hogy odautunk (vonattal mentünk és a vonatot is csak taxival értük el) annyiban hordozott extrát, miszerint Szilvi reggeli rosszulléte miatt nem volt energiája készülődni, így megérkezéskor az első utunk egy áruházba vezetett, ahol beszereztük a tartózkodás időtartamára elegendő ruhákat számára.
Szintén étkezési területről származó kis színes, hogy Szilvi a nyár folyamán sok-sok gyümölcsöt evett, ami egy idő után kiegészült olajos hallal (tőkehal máj, szardínia, hering, tonhal etc), így mondjuk a nem mindennapi olajos hal-mangó-olajos hal-alma kombináció is az asztalra került párszor. 🙂 Ennél fogva jelenleg a hal, mint élelmiszer tiltólistán van nálunk.
Az ősz beköszöntével a sütőtök vette át az uralmat, de nem kiskereskedelmi szinten. Napi fél, egy, de volt hogy több egész, szép hosszú, érett sütőtök is elkészült, majd el is fogyott kis lakásunk konyhájában. 🙂
Fülöpről is pár szót. Már az elejétől nem szerette, ha Szilvi a pocakja közelébe laptopot rakott. Ezt egyre erőteljesebb rugdalózással jelezte mindig. Ugyanakkor 10 nap késéssel jött csak a világra és az utolsó pillanatig szívesen játszott lábdugdosódósat (láb kidug, kint benyomják egy kicsit, mire máshol kidug újra).
De ami a legdurvább, amikor a dzsunior szülői lét részeként elkezdjük értékelni kimagasló pukizásokat, plusz a pelenkacserekor történő, nyíltszíni becsokizásokat… Nem tudom, mi jöhet még, de csak a legdurvábbakra számítok. 🙂 Például az egyetlen szórakoztató program egy újszülött babának az ének… 🙂
Éééés megjött a az első Baba-poszt! „sssajnos…” 🙂
Gerikém! Kezdő kispapák csatakiáltása legyen Veled; „Pelenkát, popsitörlőt készít, cumisüveget tölts!”
a Srác egyébként is mindig nagy király lesz a szememben, hiszen tudta, hogy melyik a legmegfelelőbb nap a megszületésre. 🙂
Most hallok először a parizeres proletárkodásról. Még szerencse, hogy már nincs ellenőrzés a határnál, mert tuti, hogy elkobozták volna a labancok 🙂
If you don’t mind, mivel Márton hetében született, az ‘R’ elegáns elhagyásával én majd Macikának hívom pirinyót. Ugyenembaj.
most látom, hogy román időt rögzít a Šajnoš (most 10:08 CET 🙂
Óra javítva
„Gyárek” kategória! lollerz…