Bár egy babával élni percenkénti, óránkéntoi csodák sorozata, azért van néhány állandó dolog. Például a kaka. Felnőtt nevén a sz@r. Ugyanis az első para (=az evés) után a második és sokkal nagyobb, hogy mit, mikor, hogyan és mennyit sikerül kitolni a kisembernek. Eleinte az a gond, hogy a magzati korban nem evett a gyerkőc a szájával, így az első hetek a bélműködés beindulásával telnek, majd az első hónap végétől már tudjuk támogatni érdemben a gyermeket, hogy beálljon a normális rend és ne kelljen jaguárként üvölteni egész éjszaka, hogy egy kis gáztól megszabaduljon.
Első eszközünk a nagy félelemet keltő szélcső, ami egy puha műanyagból készült apró csövecske, aminek az egyik vége nagyon kicsi, a másik csak szimplán kicsi és ezt kell bekrémezve betolni a popeszba. Ennek alternatívája a klásszikus lázmérő. Szerintem óvatos és indokolt szélcső használattal sok küzdelmes órától menekül meg a család.
Pukizástechnikai tüneteket enyhíti a hasonló, mechanikus jelegű hordozóanyagokat tartalmazó, így mellékhatás nélkül az első pillanattól bevethető Espumisan és Infacol. Ezek közül az Espumisanban van nagyobb hatóanyag papíron, de ahogy hallottunk, babánként más és más a sikeresség hatásfoka.
Egy hónapos kortól engedélyezett a kapor. Illetve a kapormag olaj, ami Angliában találtak föl úgy száz éve, és Gripe water néven elérhető, de itthon Angol víz néven is fut. Ez is csökkenti a pocak-problémákat, ráadásul a babáknak ízlik is. (Mondjuk nekik sok minden ízlik, ami egyébként ehetetlen. 🙂 )
Végül amikorra beindul a 100 %-os pocakműködés, illetve elkezd a gyermek mást is enni az anyatej vagy a tápszer mellé, akkor a puffadás mellé/helyére beléphet a klasszikus székrekedés. Ennek kezdeti tünetei Fülöpünknél felléptek, így a gyümölcsök, egyebek mellé beiktattuk a szintén évtizedes hagyományokra visszavezethető Laevolac szirupot. Ez viszont már annyira tragikus ízű, hogy valahogyan be kell cselezni az emberke szájába, de nem őszinte a mosolya még teával vagy egyéb erőteljes ízű pempővel kevert fogyasztás esetén sem.
Ahogy fent leírtam, ezekkel sokat könnyíthetünk az életünkön, ugyanakkor ez sem csökkenti azt az örömöt, ami nyilvánvaló elmeháborodást jelent, ám igaz és nem lehet kivonni magunkat alóla: minden apró szellentés, nyúlbogyó, kakahalom és f*sözön családi ünnepet jelent. Ráadásul a szülő teljesen komolyan is gondolja. 🙂
Jó kis színes-szagos lett az általam már nagyon várt új babaposzt 🙂
Grippe Water:
Mindig csodaltam Benedek fiamat, ahogy legnagyobb megelegedessel szopogatta le a kiskanalrol a GP-t, amit jomagam balkezzel orramat fogva iranyitottam a szaja fele (szerintem borzalmas a szaga). Amugy nagyon jo volt a „pukimanok” ellen.
Mo-n jelenleg kb. beszerezhetetlen offline modon… Dorottyanak a biztonsag kedveert rendeltunk ebayrol, de nem kellett (ismet egy sztereotipiat erositettunk meg tapasztalati uton, „a kislanyok nem hasfajosak”).