A nyári hőségben és az uborkaszezonban sem lankad a figyelmünk, Kedves Látogatók. A nagy eseményekre várunk, a lélektani fontosságú történésekre. Az olaszok lettek a világbajnokok? De hiszen előre látszott. Zidane fejelése? Nem volt szép, de csúnya se. A Szigony utcában mostantól a Lakatos Zidaneoktól lesz hangos az aszfalt. Ez is valami…
DE! Az igazán nagy dolog, Kedves Barátaim, Elvtársak a tegnapi Pravda főcíme: „Megakadályozott reformok, átengedett megszorítások”. Ti értitek, de azért hátha megint jönnek Bukarestből turisták, nekik kifejtem: a kétharmados többséget igénylő törvénymódosításokat nem, de az egyszerű többséget igénylő kaszáló-csomagot megszavazta az országgyűlés. Az egyszerű Népszabadság olvasó mit vesz le ebből? A mocskos jobboldal visszaverte a mi, a MI javító számdékú törekvéseinket, bezzeg a kicsontozósdiba belementek. Ez az igazi játék a szavakkal. Szeretném egy szóban összefoglalni: PROPAGANDA. Hiszen ez nem tájékoztatás. Nem újságírás, hanem propaganda és politikai marketingkommunikáció. Nincs is ott a kiváló sajtóorgánum főcíme alatt, hogy „politikai napilap” vagy ilyesmi. Ez ám a szabad sajtó és a független média! Minden érintett forog a sírjában, kivéve Révai Józsefet. Ő csak föltekint az üstből, hátbaveregeti Rákosit és Gerőt, és azt mondja: „Rendben mennek a dolgok, Elvtársaim. A sarló el van vetve.”
Azt akarom, hogy rájöjjön a nép: beleverik az orrát a saját szarába, amit önön tányérjába sikerült belepottyantania. Mi kell hozzá, hogy rájöjjenek? Költői a kérdés, nem fognak rájönni soha, mivel befekszenek a hóhérok kezei közé és engedik, hogy a liberális média konyhájában forralt ólmot -ami alá az ő forintjaikból kerül be a fa és a szén (gáz már nincs) – beleöntsék a szemébe, fülébe, orrába, agyába. Olyan ólom ez, hogy az ezer évvel ezelőtti hóhérok, akik a zabolátlan pogány lázadók szemét-fülét töltögették felebaráti szeretetből, könyörögnének a receptért. Ez kérem hitet éget az átlag magyar testébe-lelkébe. Az átlag magyarból átlag balos lesz… A központi bizottság hitét, Gyurcsány Ferenc istenére mondom. Kell-e ennél több, Kedves Olvasó? Nem, nem bizony. Nincs itt már árokásás. Éppen a karókat verik le a vizesárokba, hogy ha ki akarnál ugrani az ablakon, esetleg a várfalon, akkor az úszás már ne menjen olyan könnyen.
DE mi maradunk. Kérdés: ÍGY tesz-e mindenki, aki ugyanezt látja és van benne még akarat arra, hogy kicsit fontolva, kicsit átgondolva a lépéseket tudjon egyszer működni ez az ország. Nem akarom feszegetni. Egy dolgot akarok: a hír sérthetetlen szentségét és olvasható magyar napi sajtót. Ezt is csak félve súgom ide fel az internetre… Nektek, Barátaim. UGYANAKKOR szemetek legyen folyamatosan a felvonó hídon. Biztos, ami tuti.
Ölellek Benneteket!
Na végre! Jég megtörés, alkotói válság finito. És különösen kulturált cikket rittyentettél Geci bátyó! Minden szava arany.
Ja, és vesszenek a kommunisták!
Nem volt válság, de idő sem. Ott pihen a végtelen mennyiségű draft, de nem tudok fél órát találni napközben, hogy kidolgozzam őket. Köszi a dícsérő szavakat, igyekszik az ember…
És holnap Heti Válasz vásárlás kötelező 🙂 Nagy nap lesz a sajnos.hu életében
15 éve kavarja jobb es baloldal a huncutsaglevest. Vallvetve. Minden kibaszott politikus annyit vett ki belole, amennyit csak tudott. Es teszi ezt most is. Milliardosok lettek sokan belole jobbra is balra is. Vagyonbevallasuk koszono viszonyban sincs a csaladi vagyonnal. Osszes politikus monnyon le! Gyurcsany soxor vendeg a Pravdanal, mint ahogy Vitya is a Nemzetnel. Igy megy ez. A sajto ittis ottis propagandal, mi meg probalunk olvasni a sorok kozott, nem?