Az első este történeténél tartottam tehát. Kis tétben nyomtuk a pókert, sok magyarázással, néhány próbakörrel, de aztán bedurvultam. Fel kellett szólalnom, mert az asztaltársaság többi tagja elviccelte a dolgot. Márpedig pókerezni vagy pénzben(lehetőleg sokban) vagy sehogy. A kurva életbe! Meg is szeppentek a többiek, aztán kiröhögtek, ittunk egy tüskét, de legalább elindult valami.
Eleinte jól ment a játék, ők óvatóskodttak, én bátran locsogtam, grimaszoltam, hálistenkedtem és zabálták. De ez valamiért körül-belül 2 óra játék után elmúlt. Megtört a lendület, pedig tenger zseton volt már előttem és a többiek úgy dobálták be az újabb és újabb ezreseket, illetve váltották chips-re, hogy öröm volt nézni. Dagadt a májam ettől. Ettől is. Meg a barna sörtől, amihez unikumban áztatott aszaltszilvát eszegettem.
Ha jól emlékszem 8 körül kezdtük és 10 körül mászott be a posztóra a fekete ló a szaros seggével és a zabot rágcsáló orcájával. 10-től ugyanis mindig volt valakinek a kezébe két treff, főleg Kefénél koncentrálódott a sok levélkés kombináció. Hát, öcsém, nem bírtam agyban kezelni a történéseket. A negyedik vagy az ötödik után felállítattam az embert, megmotoztam, kértem, hogy ugráljon, mert állandóan két treffje volt. De nem csalt. Utólag kiderült, hogy nem is bírt volna, mert olyan részeg volt, mint egy közepes kolónia gödény. Csak én ezt hasonló okokból nem vettem észre. De ez a 2-treff balhé nem lett volna kritikus, ha nem oszt mindenki 3 másik treffet a közösbe. Viszont osztott. Még Jan is, akinek a csontos kezében úgy állt a kártya, olyan ügyetlenül nyúlt hozzá, mint egyszeri rinocérosz a szögmérőhöz. Vicc. elbuktam két óra profitját 45 perc alatt, mert abban reménykedtem, hogy egyszercsak vége szakad ennek a minden fizikai törvényszerűséget felülíró szériának. Olyan voltam akár egy rossz rulettes. Soha többet nem akarom azt megélni.
Persze a slusszpoén a végére maradt. Kettő is jutott belőle. Az első az volt, amikor józanságom szellőzőnyilásnyi nagyságúra zsugorodott maradékán keresztül az jutott el az agyamba, aminek a védőburkában az agyvíz 98 százalékban unikumra cserélődött, hogy a nő, a nőm, aki engem, ENGEM nem hajlandó az ágyába engedni, ráindult Janra. Ha meg bírtam volna lendületesen mozdítani bármilyen testrészemet és tudok beszélni, biztos, hogy székeket dobálok és üvöltözök. Ám csak nézni és csodálkozni tudtam. Belül meg még jobban elképedni, mivel a lelkem még nagyjából működött, viszont a mimikai ráncaim és izmaimon már kint volt az „üzemen kívűl / szerelőre vár” tábla. A kis punis megtorpedózta az élő vegyiüzemet. Csak a kéz és az asztal alatti lábsimogatás, toalettről visszajövet fülbe harapdálás. Persze az ember kémikus gyermeke egy ideig tartotta magát, de igazából ő sem volt bántóan józan akkortájt, így nem kerülte el a végzetét: a többszöri megerőszakolást. Zsebi úgy csavarodott rá a testére láthatatlanul, mint lucifer az alma fára kígyó képében. Akartam szólni a srácnak, hogy ki fogják szippantani a testnedveit, utána ropinak a csontjait és végül kilökik a löttyed, üres porhüvelyét a szemétdombra, de nem bírtam. Érted ezt? Láttam, ahogy a kannibál, az imádkozó sáska elkábítja, magához láncolja és végez vele. Ő élvezte és én féltem helyette, viszont már leírni sem voltam képes, ami belül szétmart…
Mindeközben persze még játszottunk és az utolsó körök egyikében, amikor a maradék pénzemet is zsetonra váltottam, jött az, amit elégtételnek hittem az egész estét szívásért. Treff dáma, treff király kézben. Emeltem, mint targonca a rakklapot és Kefe jött velem. Most megfizet mindenért – gondoltam. Imádkoztam és a flopp egészen jó: káró 10-es, treff 7, treff 5. Emeltem még. Csak tartotta, nem emelt vissza, pedig tehette volna. Unottan dohányott közben. Kár, hogy meg fogsz halni a kis Tetű – realizáltam és nagyon vártam a turn-t. Ami jött, mintha rendeltem volna: treff 3. Kicsit úgy csináltam, mintha meglepett volna a lap, vakartam a fejem, aztán all-in. Komor arc, semmi rezdülés(mondjuk nem is bírtam volna nagyon színezni). Kefe filózik és … és megadja. Felcsapjuk. Előbb én. Aztán ő. És mi van a kezében? Na, mit gondolsz. Igen, bazdmeg, igen. A treff 4-es és a treff 6-os. Nem bírtam mondani semmit. Egyből kiszálltam.
Nem érdekelt tovább az élet egyik dimenziója sem. Kértem egy Long Island Ice Tea-t a pultnál saját magamtól. Aztána pultos megcsinálta helyettem, mert tejet akartam beleönteni… Jan és Zsebi egy perc alatt húztak el szexelni, Kefe még nyugtatgatott egy picit, de aztán bealudt a pultnál, hazaküldtem taxival. Persze erre én nem emlékszem, Zsazsa a pultoslány mesélte el másnap. Azt hiszem jobb is így.