Keressük meg együtt a város, esetleg az ország legjobb, legfinomabb krémesét. A krémest még „otthoni”, egyszerű formájában is nehéz és macerás elkészíteni. Ipari, cukrászati körülmények között lehet olyan minőségű krémeshez jutni, ami két tésztalap közötti pudingos krémet jelent.
De egy igazi, jó krémes tetején és alján a tészta ropogós, de nem túl vastag és nem is túl kemény. Villával könnyedén vághatónak kell lennie, ugyanakkor meg is kell, hogy tartsa a krémet a helyén.
A krém maga a sütemény. Sűrűnek, de lágynak kell lennie. Olyan, ami akár harapható, egyben a nyelvünkkel képesnek kell lennünk a szájpadláson – mintegy – elolvasztani. Ízében karakteres, de nem túl édes összetételben mondható tökéletesnek.
Mi eddig egyet találtunk Szilvivel, ami mindig és minden érintett cukrászdában kiváló, ínycsiklandó és különleges élmény elfogyasztani. Ez a Szamos budai krémese, amiben tejszínes, eredeti vaníliával ízesített krém van.
Alábbi fotóval illusztrálom, mennyire rendben is van ez a sütemény. Egyben kérek mindenkit, hogy ossza meg velük saját, kedvenc krémesét, valamint, hogy hol lehet kapni és természetesen leellenőrizést követően posztolunk is róla.
Szerintem a legjobbak egyike a szerény „Óbudai krémes” névre hallgató finomság, amit csakéskizárólag szombaton, és vasárnap készítenek a Koch cukiban ímhol E! http://www.cukraszda.net/?q=termekek/2&oldal=1
Csak annyiban különbözik a klásszik változattól, hogy több rétegben van a leveles tészta, de ízre pontyosan az, amire otthonról emlékszem (és máshol nem is leltem).
Nem vagyok az a nagyon édesszájú, de ennek bizony nem tudok ellenállni.
Aribari kedvességének hála, megkóstolhattuk a Koch-féle Óbudai krémest. Ítélet: tésztájában jobb, mint a szamos féle, de krémben kicsit le van maradva. A következő kóstolás az Európa Kávéház krémesét célozza meg. 🙂