A Sajnos csapat hivatalos weboldala
Múlt vasárnap úgy alakult, hogy Mákszi Alíz, Dzsajokos Petya és Mici beültek hozzánk trécselni és előkerült az étkezés is, mint téma. Az egyik alapvetés az volt, hogy a leves, mint olyan, kifejezetten Közép-Európa jellegzetessége, itt elterjedt és rendszeres étek. Nyilván jött is a felvetés, kinek mi a kedvenc levese. Nagy volt a merítés (merítés, vágod, … Olvass tovább
Anyukám és nagymamám háztartását uralta a majoránna és az őrölt fehérbors, szezonban a kapor, valamint az állandó kellék, a Vegeta. Ezek után igen későn került arra sor, hogy más fűszerekkel is próbálkozzak. Azok pedig általában spontán fúszervásárlások után igen vegyes eredményekkel végződtek. Az elmúlt fél-háromnegyed év stabil kezdőcsapata a konyhában az alábbi négy fűszer, amiknek … Olvass tovább
Már több éve felvetődik, főként Aribariban, hogy menjünk el együtt libát enni november 11, Szent Márton napja alkalmából, mivel a liba jó. Bár Váncsa István Tanár Úr lerántotta a a leplet a hazai libaevés történelmi hagyományairól, de ettől még a liba jó marad, így érdemes enni belőle, főleg mivel az újborok is szép számban fognak … Olvass tovább
Két éve kezdődött, amikor augusztus 20-án láttuk, de nem kóstolhattuk a lecsókat Kenesén (kivéve Szilvi, akinek Fülöp segített kajához jutni) és elhatároztuk a lecsófesztiválon történő részvételt. Bekövetkezett. Igazából a szervezés részleteibe nem akarok nagyon mélyen belemenni, elég az hozzá, hogy az előkészületek alatt júliusban egyszer Mici nagyon felhúzta magát a hiányos kommunikáció miatt a szervezők … Olvass tovább
Felelevenítve egy két évvel ezelőtti ötletet, idén beneveztük magunkat a balatonkenesei lecsófesztiválra. Már tartottunk is egy próbafőzést egy hete Reciéknél, ami nem sikerült rosszul, de közel sem volt tökéletesnek mondható a termék, amit előállítottunk. Ugyanakkor átragadt rám Reci soha nem múló győzni akarása, így most leírom az elképzelésemet annak alapján, amit az elmúlt egy hétben … Olvass tovább
Azoknak, akik nem tudják, plusz azoknak, akik tudják, de még jobban akarják tudni: íme két oldal arról, mi is a sous vide mögött lapuló technika és technológia: magyarul és angolul. A szóösszetétel maga francia és a vákuum alatt jelentéssel bír. A korábban emberi fogyasztásra alkalmassá igazán nem tehető alapanyagok (főként húsok) elkészítésében hozott elemi áttörést … Olvass tovább
Újabb vendégposzttal jelentkezünk a Lánci konyha fotótárából. Levi mester ezúttal bélszínpácolással és Wellington bélszín készítésével kapcsolatos tevékenységét dokumentálta. HA ez is sikert arat, az első vendégposztírói jogot is ki fogjuk osztani. Első kép: a hús a tányéron pihen, mint a strandon a helyi fejelőbajnok győztes meccs után, enyhén hínáros testtel. A következő fázisban már a … Olvass tovább
Eljött az idő a végső vallomásra. Nem kertelek, nem jártam sikerrel az első hosszútávú marhahús pácolással. A képek igazából nem lesznek beszédesek, mégis velük kerek a történet. Gyors fotózás, midőn kicsit több, mint egy hónap után nekiláttam, hogy kisüssem a fehérpecsenyét és a felsálat. Villával letisztítás után még a leitatás következett. Sütésre várva a lágy … Olvass tovább
No, tegnap lefotóztam a marhákat, akiket nagyon forgatni nem, de folyamatosan ellenőrizni volt időm. Megbüdösödés most keddig (február 28) nem történt. Így – mert elszámoltam magam – 29 napja vannak pácban, a hétvégén (de nem elképzelhetetlen, hogy már holnap) megkóstoljuk… Ehhez a fotóhoz csak annyit kommentárnak, hogy nagy gonddal sikerült úgy elhelyezni a hússzeleteket az … Olvass tovább
Lánci Melinda és Lánci Levi családi libamájkölteményéről készített képeket vendégposztként jelenítem meg. A hízott libamájhoz gyömbéres-konyakos körtét sütöttek és lilahagyma lekvárt készítettek. Az egész kompozíció kaláccsal körítve került tányérra. Reméljük, hogy Levi bekommentálja a pontos részleteket.
1. Edényben a körte
