Állatosdi

Az van, hogy voltunk állatkertben Veszprémben múlt szombaton. Nagyon szép időbe cseppentünk bele és érződött, hogy eléggé holt a szezon, mert se tömeg nem volt, se állatkert szag. Igen izgalmas élmény volt. Azt hiszem, olyan ez, mint a szánkózás. Teljesen átlényegült az állatnézegetés a gyerekkori témához képest. Most leírom a legnagyobb flesseket, aztán – ha … Olvass tovább

Mehmedék és a szeretet

Felülír mindent az élet. Soha olyan beteg elme  nincs (na, talán csak a Fűrész széria kreatív stábja), ami azt tudja produkálni forgatókönyvben, amit a magyar-török vegyespáros és közös termékük az életben. Az elmebeteg janicsár és a végtelenül egyszerű magyar leányka, akik évekig küzdenek Mehmed Karcsika felügyeletéért, míg végül az anyáról kiderül, hogy drogcsempész és minden visszakerül … Olvass tovább

Vegeta-vagányok

Meg nem nevehető informátorainktól hozzájutottunk a „Hagyomány és evolúció” szakácsverseny előselejtezőben kiesett próbálkozóinak receptjeihez, amiből a legjobbakat(értsd jól) egy szűk heti ajánlatba szerkesztve adunk most közre. Előételek / Levesek: Tárkonyos Jókai bableves ánizsos tejföllel Hideg marinált pontyszelet epres borsodóval Tepertővel kőrített túró rozmaringos cipóval Főételek: Velővel töltött birsalma házisonkás szélesmetélttel Meggyes slambuc tökmagolajos szósszal Gesztenyével sült … Olvass tovább

Vegeta és/vagy Lounge

Két érdekes szó körül forgott az elmúlt néhány napom. Mindkettő valamilyen kiegészítő, ami beépült a tudatunkba régebben vagy mostanában. Bonckés alá velük! A Vegeta – ha nem csalnak a félinformációim – a jugoszlávból horváttá nemesült koprivnicai fűszergyár terméke volt/van, ami nagyrészt szárított zöldségekből összeálló mix, amivel levest, főzelékeket ízesítettek kezdetekben. Aztán jött a Delikát nevű … Olvass tovább

A jó vadas

Ha biztos lennék a dolgomban, eme kiváló étket is hungarikumnak titulálnám, de nem ismerem annyira a nemzetközi gasztronómiát, hogy vállaljam a felelősséget. Így csak röviden összeszedem, hogy számomra mitől lesz vadassá a vadas. Ingujj felgyűr, kéz megmos. Namost, a vadas az semmiképpen sem cukros, berántott sárgarépalében úszó párolt hús. Szerintem a vadasan metódushoz marhahús dukál. Egyrészt, mert … Olvass tovább

Szezon

Olyan még nem volt a felszabadulás óta, hogy három év alatt három(vagyis 2010-ben ugye 2) különböző össznépi szavazás is terheli a testünket, lelkünket, pénztárcánkat, időnket, a tv-ket, óriásplakátokat, egyéb reklámeszközöket. Idén arccal az IGEN-NEM felé, jövőre EU parlament, 2010-ről meg ugye nem is beszélve. Végtelen, meg nem szűnnő, maximum el-elcsendesedő kampánykonvojra számítok. Nem lesz izgalmas, csak agresszív, … Olvass tovább

Aluljárók népe

Mi az, ami kötelező tartozéka egy korrekt budapesti aluljárónak? Ezek a kedvenceim, ezek a mindennapos szociográfiák, az élet szaga, a világ arcai kicsiben. Íme a szolíd felsorolás, ami természetesen tovább bővíthető a táguló látókör jegyében. 🙂 BKV pénztár, semmilyen nyelven nem tudó pénztárossal, számítógép nélkül, kézi számlatömbbel, csak készpénzes kasszával és visszaadni sem tudással. Egy vagy … Olvass tovább

Normafa, 2008. január 5.

„B. Richárd: Bocs, hol a szánkópálya? Lány: Hogy micsinááász?!? B. Richárd: SZÁNKÓ!!!!!” (Mátraháza, valamikor a 2000-es évek elején) Voltunk szánkózni a Normafán, ecsém! Hát ugyanolyan jó, mint pulyakorunkban! (ha esetleg azon szerencsétlen hülyék közé tartoznál, aki nem ismeri a pulya szót, akkor itt egy kis segítség, ez meg milyen jó már! – most pont a … Olvass tovább