Szép, sértetlen, nem puha, nem kőkemény padlizsánokat megmosunk, papírral leitatjuk, nyílt lángon sütőlemezre rakjuk, és forgatjuk amíg minden oldalukon szénfeketék lesznek. Sütőben is lehet, de akkor nem kapjuk meg azt a jellegzetes füstös ízt (sz’al forget).
A megsűlt egyedeket kis ideig egymásra rakjuk, hogy lecsepegjen a levük (én a mosogató szélén enyhén döntött vágódeszkára teszem). Amint kezelhetőre langyosodtak, folyó víz alatt leszedjük a fekete héját, és picit még hagyhatjuk csepegni.A megtisztított padlizsánokat én egy nagykés életlen felével szoktam apróra darabolni/zúzni/truttyolni. Van aki turmixol, de szerintem, úgy túl krémes lesz.
FONTOS: célszerű minden darabot megkóstolni, mert előferdűl, hogy valamelyik keserű, és az bizony tönkre tudja vágni az egészet. Kis fej hagymát nagyon apróra vágunk, és hozzáadjuk a széttruttyolt masszához, só, bors (fekete v fehér), és fincsi olajjal simára keverés. Van aki reszeli a hagymát, de én szeretem érezni az apró darabkákat.
Ez a teljesen alap recept. Izlés szerint kis fokhagymát is lehet beletenni (én szoktam), van aki tojás sárgájával, vagy majonézzel dúsítja (nnna ezt nem szoktam), ill. most már teljesen agyament kombinációkról is hallottam (pölö sajtos, halas megoldás … áááá!!!).
Puffantás & jótvágyat,
ha már reszelünk bele valamit, akkor pár szem olívabogyót. kicsit maverás, de jó. szerintem.
akarom mondani: „macerás”