Füli és ami mögötte van

Első gyernekünket, Fülöp Gergely (akit Reci barátom szóban, míg Mici bácsi gondolatban Kisg**inek is nevezett a családjaink nőtagjainak őszinte megbotránkozására) immáron 11 napja a világon van. Már születése előtt is beszéltük Szilviámmal, hogy össze kellene szedni azokat a „mellékhatásokat”, amivel növekedése és megszületése járt. Ezzel is követve a sajnosos hagyományokat, kicsit másképpen közelítve életünk eme oly boldog és rendkívül meghatározó eseményéhez, illetve magához Fülihez.

Füli Albertnek indult, ám a baráti körünkben még mélyen élnek L. „Csipetkeszaggató” Albert emléke (az esetről sajnos a publikus felület, az internet nyilvánossága miatt nem áll módomban többet írni…), így a magyar vagy magyar származású NObel-díjas tudósok keresztnéve listáján más nevek felé kanyarodtunk… Mivel igazi felkapaszkodott sznob állatok vagyunk, ezek közül is nyilván kevésbé megszokott nevet szemeltünk ki. Így maradt rajta Fülin a Fülöp. Azért kiskaput hagyva a Gergely név is hivatalosan anyakönyvezésre került.

Az első páros hatás március-április időszakában lépett fel. A hányinger tünete általános (hála istennek nem lett belőle rókavadászat), viszont a háztartásunkban (és főleg Szilvinél) nem szokványos módszer volt a csillapítás fő eszköze: tejes kifli teavajjal és parizerrel(alias párizsi), amit még húsvéti salzburgi kirándulásunkra is vittünk magunkkal, mivel szükség volt rá, de kultúrnemzet nyilván ilyesmit nem eszik, így ott nem is kerestük boltban. (Amikor Recinek ezt elmeséltük, nyilvánvalóan levontva a következtetést, hogy sajnos proletár lesz a gyerek.)
Salzburghoz kapcsolódik, hogy odautunk (vonattal mentünk és a vonatot is csak taxival értük el) annyiban hordozott extrát, miszerint Szilvi reggeli rosszulléte miatt nem volt energiája készülődni, így megérkezéskor az első utunk egy áruházba vezetett, ahol beszereztük a tartózkodás időtartamára elegendő ruhákat számára.

Szintén étkezési területről származó kis színes, hogy Szilvi a nyár folyamán sok-sok gyümölcsöt evett, ami egy idő után kiegészült olajos hallal (tőkehal máj, szardínia, hering, tonhal etc), így mondjuk a nem mindennapi olajos hal-mangó-olajos hal-alma kombináció is az asztalra került párszor. Ennél fogva jelenleg a hal, mint élelmiszer tiltólistán van nálunk.
Az ősz beköszöntével a sütőtök vette át az uralmat, de nem kiskereskedelmi szinten. Napi fél, egy, de volt hogy több egész, szép hosszú, érett sütőtök is elkészült, majd el is fogyott kis lakásunk konyhájában.

Fülöpről is pár szót. Már az elejétől nem szerette, ha Szilvi a pocakja közelébe laptopot rakott. Ezt egyre erőteljesebb rugdalózással jelezte mindig. Ugyanakkor 10 nap késéssel jött csak a világra és az utolsó pillanatig szívesen játszott lábdugdosódósat (láb kidug, kint benyomják egy kicsit, mire máshol kidug újra).

De ami a legdurvább, amikor a dzsunior szülői lét részeként elkezdjük értékelni kimagasló pukizásokat, plusz a pelenkacserekor történő, nyíltszíni becsokizásokat… Nem tudom, mi jöhet még, de csak a legdurvábbakra számítok. Például az egyetlen szórakoztató program egy újszülött babának az ének…