A Sajnos csapat hivatalos weboldala
Gerci A magyar konyha varázslatai között mindig van egy újabb, amivel szembesülni lehet. Mert azt ugye mindannyian vágjuk már, hogy a kolozsvári töltött káposztának semmi köze a városhoz, valamint az utolsó tény, ami Mici chef segítségével vált világossá: a rizottó nem a zöldséges, gombás rizs. ÉS íme, megint – nekem legalábbis – egy újabb élve megdicsőülés. … Olvass tovább
Fölmerült, hogy 20 millácskát kaphatnak, akik olimpiát nyernek Kínában. Én életem leggyengébb olimpiai eredményére számítok. Egészen egyszerüen azt látom, hogy nincs most potenciál. Se csapatban, se egyéniben. Lemaradunk a kvótákról. Csak a meglepetésemberek segíthetnek. Kézilabda – erősen felejtős. Női, férfi egyaránt. Vizilabda – a fiú aranycsapatunk búcsúfellépése készülődik. Én nagyon remélem, hogy maradnak szériában. Úszás – egyedül … Olvass tovább
Erről régóta akartam már szöszölni. De a kórházban mellettem fekvő bácsi, akinek szintén térd panaszai voltak, de neki csak a szimpla járástól, amit némileg megnehezített az a 35-40 kilócska, amit csak a hasa képviselt, mesélte a lányának, hogy az altató orvos javasolt egy kis diétát a bevitt kenyér, krumpli és rizs mennyiségének csökkentésével. Az én … Olvass tovább
Azt hittem séta típusú galopp lesz, de azért még egy apró rutin műtét is több annál. Egy porcleválást lábon kihordani majd nem ugyanolyan „jó”, mint túlesni a kivételén, meg az azt követő fél napon. Prológus: Február 3, délután – focimeccsen rosszul lépés, ballábra ráállni nem tudás. János kórházba ügyeletre bemenés, ott vizsgálat és röntgen (traumatológia … Olvass tovább
Ha sokat keresgélünk, vajh mennyi dicsőséges emléket tudunk találni a két világháború közötti Magyarországról, a Horty-féle nacionalista-abszolutista diktatúrakísérlet időszakából. Kellenek a hangos kisebbségek, hogy ne felejtődjenek el a kevésbé vagy egyáltalán nem fontos részletek a múltból. De meddig fog bennünk lakozni a „Magyarország utolsó dicsőséges kora, az utolsó esély a felemelkedésre” érzés? Talán addig, amíg … Olvass tovább
Mivel nemrégiben elkezdtem újra hordani ezt a kiváló ruházati kiegészítőt, a neve befészkelte magát a fejembe. Azt nagyjából belőttem, hogy valami idegen eredetű szó. Aztán a neten megerősítették, hogy német és pólyát jelent. De a pólya németül DIE WINDEL. Akkor most mi van? Ahogy Deák Bill Gyula, a nemzet körzője énekelte a hazafias rockoperában: „Segítsetek!”
Ha a nagy többséget nézzük, az emberek azért járnak étterembe, mert mosogatás nélkül akarják megenni, amit otthon szoktak. – Körül-belül erre a végeredményre jutottunk Reci és Micivel egy közelmúltban történt későesti chat-elés végére. Ez kicsit fájt, de nem annyira, mint az utána következő rész, amikor összeszedtük, mit ajánlanak ennek fényében egy magára valamennyire sem adó, … Olvass tovább
Nem azt mondom, hogy Budapest gasztronómia térképének fehér foltját fedeztük fel, de egy számunkra kevésbé ismert és látogatott étteremben töltöttünk el egy szombat délutánt most szombaton. A Matteo-ban tavaly nyáron is már voltunk egyszer az én kicsi feleségemmel. Az élmény akkor is rendkívül kellemes és értékes volt, most azonban behatóan megvizsgáltuk újra a konyhát, meg mindent. … Olvass tovább
A férfi ült a nappali közepén, a kanapé előtt és a dohányzóasztal üveglapját nézte. Úgy érezte, hogy most józan, most kell tudnia merre tovább, hogyan fusson neki. Az asztalon ott pihent a kis kupac fehér por. Újra, hosszú idő után megint. Pedig igazából nem akarta, hogy ott legyen, nem vágyott rá, mégis ott volt. Kicsúszni … Olvass tovább
Az van, hogy voltunk állatkertben Veszprémben múlt szombaton. Nagyon szép időbe cseppentünk bele és érződött, hogy eléggé holt a szezon, mert se tömeg nem volt, se állatkert szag. Igen izgalmas élmény volt. Azt hiszem, olyan ez, mint a szánkózás. Teljesen átlényegült az állatnézegetés a gyerekkori témához képest. Most leírom a legnagyobb flesseket, aztán – ha … Olvass tovább