Fedőneve Földes László

Van-e olyan étel, élelmiszer, állat, növény, amit nem bírtál megszeretni, pedig már sok próbált tették ezért? Nekem van, maradt egy, ami a magyar étkezés szerves része (nem úgy, mint pl. a fésűkagyló), aminek az ízével nem sikerült megbékélnem. Ez a cékla. De honnan indultam és mik voltak az állomások. A gomba Kizárólag rántott gombát voltam … Olvass tovább

A pécsi szál 2012 – Enoteca Corso és Susogó Borvendéglő: Helyi Menő Csávók

Milyen furcsa dolog, hogy blogolni legalább akkora felkészülést, rákészülést és  koncentrációt, (valamint nem kevés türelmet) igényel, mint egy korrektül elvégzett munkafeladat vagy üzleti tevékenység. Legalábbis nekem. Ennek okán halmozódnak már lassan 1-1,5 éve az anyagok (nem ám, sokkal több), amiket nem vagyok hajlandó elengedni. Ezért most elhatározom, hogy bepótolok egy csomó mindent, ami azért jó, … Olvass tovább

SVÉT 3.0 Villány – Enni jót, enni jót, enni mindig jót

2011-ben indult útjára a hazai, minőségre törekvő éttermek egy kicsiny, de annál elhivatottabb csoportjának közös kezdeményezése a Stílusos Vidéki Éttermiség nevű – ma már mondhatjuk – mozgalom, aminek keretében időszakosan (félévente-évente), mindig másik étteremhez látogatva ízelítőt adnak tudásukból, kínálatukból. Amióta először hallottam erről a lehetőségről, azóta terveztem, hogy megnézzük, de pont most sikerült, amikor -Szigetmonostor … Olvass tovább

Rókusfalvy 2012 – Jobb lett

Tavaly július végén, nagyjából egy esztendő elteltével visszatértünk Etyekre, a Rókusfalvyba, hogy leellenőrizzük, mennyit fejlődött az eltelt 12 hónap során, 2011 augusztus elejei vizitünk óta. A kikapcsolódást és a kínálatra, ízekre, illatokra koncentrációt megkönnyítette, hogy Fülöp nevű gyermekünk nem tartott velünk. 🙂 A körülmények is a kezünkre (ínyünkre) játszottak, mert nem volt perzselő hőség, nem … Olvass tovább

Fuji 2012 tavasz – Változatlan minőség

Azt gondolom, hogy az éttermi étkezés – még ha gyakorta követjük is el – mindig egy kicsit, ünnep, aminek a margójára érdemes rögzíteni, mennyire felelt meg a várakozásainknak. Ezzel jól meg is ideologizáltam, miért csak most teszem közé a tavalyi vendéglős kalandozásainkat. Tavaly május végén ismét tettünk egy kirándulást a Csatárka utcai japán szigetre, a … Olvass tovább

Liba-Zaba / Batyúsbál

Már több éve felvetődik, főként Aribariban, hogy menjünk el együtt libát enni november 11, Szent Márton napja alkalmából, mivel a liba jó. Bár Váncsa István Tanár Úr lerántotta a a leplet a hazai libaevés történelmi hagyományairól, de ettől még a liba jó marad, így érdemes enni belőle, főleg mivel az újborok is szép számban fognak … Olvass tovább

Álmaim hentese

Eléggé nagy húsfogyasztók vagyunk, hétköznapi szinten is. Nyilván ez nem egyedi jelenség, sőt az sem, amiről most írni fogok. Vágyom egy jó hentesre, ahol nem csak a szakemberek stílusosak (mondjuk, hogy jópofák) és kedvesek, de a portéka is kiszámíthatóan megfelelő minőségű. Plusz még lenne nekem néhány olyan igényem, ami – szerintem – nem extra, mégsem … Olvass tovább

Halászbástya Étterem – Pompa Dining

Sokat gondolkodtam, hogy illendő-e féléves távlatból étteremkritikát posztolni, de meggyőztem magam: IGEN. Azért is, mert Reciékkel(Reci und Regi) közösen indultunk felfedező útra a Budai Várba, és nem csak ketteseben, kedvezményes lehetőséget (úgynevezett kupont) kihasználva közelítve az egyébként igen-igen magas árfekvésű, de – honlapja alapján – sokat sejtető helyre. Az élmény meghatározó, egyben sokrétű. Jönnek a … Olvass tovább